Sirály

Volt egy nap, a tegnapi, ami újrakezdésre szólított fel. Azt gondoltam eddig, hogy elég egyszer kimondani egy nagy IGEN-t, és ezzel mindent elrendeztem az adott témakörben. Az én legutóbbi nagy igenemet 2013. április 23-án mondtam ki Dr. Modok Szabolcs adjunktus úrnak. Akkor azt mondtam, meg akarok gyógyulni. Ő pedig szúrt, és csontvelőt vett. Azóta ez az igen hajtott előre egészen tegnapig. De 2014. február 24-e mindent megváltoztatott. Rövid 10 perc alatt közölték velem, hogy kanült ültetnek belém, jön egy neurologus az arczsibbadásom miatt, március 5-én 10 órától colonoscopia lesz, és végül, de nem utolsó sorban átraknak a 6-os kórterembe. Ez már túl sok volt. Eljutottam a tűréshatárom végére. Nem sok kellett hozzá, hogy kitépjem a tűket magamból, és itt hagyjam az egészet. Elegem lett. Hoztak 2 egység thrombocytát a már befolyó egyéb infúzió mellé, majd elindult a menet. A kanül beültetés eleve fájdalmas volt. Utána pedig ma reggelig borzalmas. Fájdalom, fájdalom, fájdalom. De erről elég ennyi. A fiaim fantasztikus, kincset érő emberek. Mindketten erejükön felül adtak, ajándékoztak. Az IGEN és az ígéret, hogy folytatom, ha a poklokat kell is bejárnom értük, a szüleimért, a testvéremért és egy barátomért született meg. Ő többek között ezt mondta az éjjel: "Az élet örvénye, hogy a gyerekek felnőnek, családot alapítanak. Szeretnéd látni? Ha igen, élned kell, de akkor engedned kell, hogy kezeljenek. Unokáid lesznek. Látni, szeretni akarod őket? Akkor élned kell, de engedned kell, hogy kezeljenek." Még sokáig beszélgettünk mindenféléről. De megígértem neki, a gyerekeimnek és most nektek is, hogy végigcsinálom, akármilyen nehéz lesz is. MEGÍGÉREM! Végül egy gyönyörű dal a Sirályról. Ezt is ajándékba kaptam. És már tanulok repülni! http://www.youtube.com/watch?v=A7pQzPlJH8Y

"Boldogok a tisztaszívűek..."

A tegnapi bejegyzés nagyon szomorúra sikeredett, ezért is szeretnék most néhány örömhìrt mondani A CSALADRÓL.
Természetesen van vérszerinti családom, két szerelmetes fiam, drága szüleim és van húgom meg egy unokaöcsém is. A mai bejegyzés azonban nem róluk, hanem a 2012-ben vegzett 12. C-ről.
Ma két örömhírt kaptam róluk. Egyiküket tegnap avatták fel rendőr őrmesterré, másikuk pedig kisgyermek gondozó lett.
Biztos, hogy másoknak is vannak még eredményei, tudom, hogy valaki biztonsági őr lett, van, akit már eljegyeztek, van aki sikeresen folytatja a tanulmanyait. En mindannyiukra gondolok, es buszke vagyok az elert eredmenyeikre!
Ma sem sutott ki a nap, de nehany rigó itt dalolt a klinika park fáin, és ez megédesítette a napom. Talán már a tavasz előhírnökei.

"Boldogok a tisztaszívűek...",  akik szabadok, szállnak, mint a sirályok, és csak adnak és adnak és adnak...